A televíziós tehetségkutatók egyik elvitathatatlan érdeme, hogy ha az utcán szembe jön egy hajléktalan, vagy egy szellemi fogyatékos, lassan automatikusan azt gondoljuk, hogy mindjárt rákezd egy káprázatos operaáriára. Paul Potts, Susan Boyle, Szíj Melinda vagy legújabban Mészáros János Elek. A kanapék szombat esti népének szüksége van a méltatlanul hanyagolt hősökre, akik kompromisszumos külsejük, nem teljesen kerek képességeik vagy egyéb okból nyomorúságos életük ellenére képesek mutatni egy darabot a csodából.

Ha így nézzük, a koreai X-Faktor hajléktalan fiúja is csupán egy a fent említett csodaipar szívszorító termékei közül, de nincs mit tenni, az ilyen történetek az ezredik változatban is ugyanúgy képesek hatni.